Kép: unitaid.org

Január 21 – 28. a méhnyakrák elleni küzdelem hete

Világszerte a nők daganatos eredetű halálozásának második leggyakoribb oka a méhnyakrák, melyben az évente előforduló mintegy 500 ezer új esetből 270 ezer végződik halállal. Magyarországon évente 1200-1300 nőnél diagnosztizálnak méhnyak daganatot, mindemellett a magyarországi halálesetek száma az európai átlag háromszorosa. Minden héten 8 fiatal-középkorú nő hal meg ma Magyarországon méhnyakrákban, ami a méhnyak laphámsejtjeinek elfajulásából kialakuló rosszindulatú daganattípus. A leginkább kitett korcsoportot a 30-39 éves, illetve a 60-69 éves nők képezik.

Hol helyezkedik el a méhnyak? A méhnyak a méh alsó, elkeskenyedő része, mely a méhszájon át a hüvelybe nyílik, tehát a méhtest és a hüvely között található.

Hogyan veszed észre, hogy valami nem stimmel? Leggyakoribb tünete a bővebb hüvelyi folyás, valamint a szexuális együttlét után jelentkező vérzés, mely tünetek múlni nem akarnak. Ekkor feltétlenül nőgyógyász szakorvoshoz kell fordulni.

Mi okozhatja kialakulását? A humán papilloma vírus (HPV), mely az egyik leggyakoribb szexuális úton terjedő kórokozó. A HPV „rákkeltő” típusai a hámban, nyálkahártyában úgynevezett „rákot megelőző” és „rákos” elváltozásokat okozhatnak (méhnyakrákot, hüvelyi futószemölcsöt, szeméremtest-, hímvessző- és végbélrákot). A legújabb kutatások szerint a gége-, garat- és szájüregi rákok mintegy 50%-ának hátterében is a HPV áll. Így tehát nem csak a nőkre, hanem a férfiakra is veszélyt jelent. Vannak ugyan olyan esetek is, amikor a HPV-fertőzés tünetmentes és magától is elmúlik.

Hogyan történik a diagnosztika? Nőgyógyászati rákszűrés alkalmával, a hüvelyből történő mintavétel útján, citológiai „kenet” elemzésével. A vizsgálat eredményének értelmezéséről részletesebben ITT tájékozódhatsz. 

Mi a teendő, ha megtörtént a baj? A humán papillomavírus (HPV) kimutatása, illetve az ún. kolposzkópos vizsgálat alapján tudunk a diagnózis, illetve a gyógyítás irányába lépni. Ennek egyik fontos lehetősége a kúpkimetszés, egyes esetekben a méhszájplasztika-műtét, amellyel a diagnózis felállítása és egyben a terápia is megvalósulhat. A méhnyakrák úgynevezett daganatmegelőző állapota a cervicalis intraepitelialis neoplasia (CIN). A CIN még nem valódi daganat, de a rákszűrés során diagnosztizálható, és az idejében végzett beavatkozással gyógyítható.

Kép: vadhibiscus.hu

Személyes tapasztalatból tudom, hogy az ismétlődő, és gyógyszerezés hatására megszűnni nem akaró hüvelyfolyást komolyan kell venni. Ha nem tettem volna, akkor ma talán már nem lennék az élők sorában. Tizenöt évvel ezelőtt történt, hogy egy éves, rutin rákszűrés után 2 héttel kaptam a telefont, hogy a teszt eredményem P3-as lett, a még akkoriban alkalmazott PAP teszt alapján, ami tumor előtti állapotnak felel meg. Lelkileg eléggé lesújtott a dolog, és már 2 héten belül az Országos Onkológiai Intézetben feküdtem a műtőasztalon. Akkor egy félórás, altatásos műtéttel és néhány nap kórházi fekvéssel járt a méhszájplasztika, amit rajtam alkalmaztak. Felépülésem 3 hétig tartott, és szerencsére a lelki trauma is elmúlt a sikeres műtét után néhány nappal. Azóta is fokozottan figyelek a higiéniára és az éves szűrésre, eddig kiváló eredménnyel.

Napjainkban már ezen kórképek kialakulása megelőzhető, az idejében beadott HPV-vírus elleni védőoltással, amire méhnyakrák elleni vakcinaként tekintünk. Mivel a már létrejött HPV-fertőzésnek hatásos ellenszere nincs, nagyon lényeges a megelőzés. A HPV elleni védőoltás inaktivált vírusokat tartalmaz a leginkább fertőző típusokból, és ezzel a méhnyakrák és a szemölcsök kialakulása ellen hathatós védelmet nyújt. Magyarországon jelenleg kétféle HPV védőoltás érhető el: a 2 komponensű, illetve a 9 komponensű. Az Egyesült Államokban egyébként már jó ideje rutinszerűen adják ezt a védőoltást a 9-12 éves lányoknak , még a nemi élet megkezdése előtt. Ebben az esetben az oltás szinte 100%-os védelmet nyújt a méhnyakrák és a szemölcsök kialakulása ellen. Ha valaki már fertőzött volt az első oltás beadásakor, akkor az adott típusú vírussal szemben a védelem már nem hatásos. Ugyanakkor 13-26 éves korban még érdemes beadatni a HPV-védőoltást, amennyiben fertőzés nem áll fenn. A beoltandó személynek az oltási sorozat mindhárom dózisát meg kell kapnia, különben nem biztos, hogy kialakul benne a teljes védettség. 

Érdemes tudni róla: azokban a nőkben, akik szexuális partnerüket gyakran váltogatják, akik férfipartnerének más szexuális kapcsolata(i) is van(nak), illetve akik fiatalabb korban kezdték a nemi életet, gyakoribb a méhnyakrák előfordulása. További kockázati tényezőt jelent a dohányzás, a rossz szociális helyzet, a legyengült immunrendszer, különböző gyulladások, továbbá a fogamzásgátló tabletták szedése.

Kedves nőtársaim! Figyeljünk oda magunkra és tinédzserkorban járó lányainkra! Védjük meg őket a HPV-vírus által okozott életveszélyes kórságoktól!

Zeen is a next generation WordPress theme. It’s powerful, beautifully designed and comes with everything you need to engage your visitors and increase conversions.