A következő napokban sorra bemutatjuk a Momentum listájának első tíz helyezettjét.
Mai interjúnk a lista hetedik helyén szereplő Csillag Tamással készült.
Csillag Tamás a szombathelyi Bolyai gimnáziumban érettségizett, majd Abu Dhabiban, New Yorkban és Londonban, a New York University hallgatójaként tanult. Tartósan az Egyesült Királyságban él, ahol politikai tanácsadó a Surrey County Councilnál.
A Momentum Mozgalom egyik alapító tagja, a londoni Momentum-szervezet szervezője. gazdaságpolitikus, politikai tanácsadó. A 2019-es európai parlamenti választáson a párt EP-listájának negyedik helyén indult.
Beavatnád a hozzám hasonló tudatlanokat, hogy mit is csinálsz valójában Londonban?
2015 vége óta élek itt, független képviselőknek adok politikai, gazdasági tanácsokat, tizenhatuk mellett amolyan kabinetvezetői feladatokat látok el.
És hogy jön, jött a képbe a Momentum?
A maggal már kiutazásom előtt megismerkedtem. Amikor aztán 2016 elején az itthoni pártok tutyimutyiskodása miatt is egy tucatnyi szervezett kopasz megakadályozott egy népszavazási kezdeményezést akkor annyira dühös lettem, hogy eldöntöttem, aktív szerepet vállalok a Momentumban.
Nagy-Britanniában százötvenezer magyar él, hányan tagjai a helyi alapszervezetnek?
Körülbelül száz aktív tagunk van, ezzel mi vagyunk a legnagyobb külföldi alapszervezet. A szimpatizánsaink, akik eljárnak az eseményeinkre, lelkesen támogatják a munkánkat de nem szeretnének elköteleződni ennél sokkal többen vannak.
Persze a szavazók száma az igazán fontos. Erről van információtok?
Hivatalos nincs, de amikor 2018-ban az országgyűlési választásokon amolyan exit poll -kutatást végeztünk, a hazai 3% helyett itt 21%-ra mértük a Momentumot, a 2019-es EP-választáson pedig már 29%-ot.
Nem tört meg azóta sem ez a tendencia?
Aligha, ugyanis mi vagyunk az egyetlen párt, amelyik foglalkozik a kint élő magyarok problémáival, még a nagykövetség és a konzulátus sem nagyon segít, olyan problémák kezelésében, mint a BREXIT és a COVID-járvány is leginkább ránk támaszkodhattak a kint élők.
Összesen mennyien szavaznak külföldön?
A Kárpát-medencei magyarokon kívüli 2010-ben tizenvalahány ezren, 2014-ben 24 ezren, legutóbb már 52 ezren. Ez nagyjából 10%-os részvételi arány.
Nem túl magas, persze a Fidesz mindent meg is tesz azért, hogy megnehezítse a Nyugat-Európában élők szavazását.
Bizony, hiszen hosszú utazásra és sorba állásra kényszerítenek sokakat. Az ő szempontjukból érthető is, hiszen méréseink szerint legutóbb csak 7%-ot kaptak volna Angliában. Mi első lépésként szeretnénk elérni azt, hogy a hazai lakcímük megtartása mellett is szavazhassanak levélben a kivándorolt magyarok. Technikai akadálya ennek nincs.
Mi lehetne a hosszabb távú megoldás?
Ami több országban működik: meg kellene adni a lehetőséget a külföldön élőknek is, hogy helyi magyar jelöltekre szavazhassanak. Olyanokra, akik akik ismerik az itt élők problémáit, s azokra megoldási javaslataik lennének a magyar Parlamentben. Elsőre elég lenne erre egy-két ember, de hosszú távon a kint élők, ahogy az anyaországiak esetében is nyolcvan-százezer választónként lenne egy-egy képviselőjük.
Ha jól gondolom, amolyan pótmegoldásként erre szemelt most ki Téged a Momentum azzal, hogy hetedik helyre rakott a listán.
Igen, erről van szó, és nagy megtiszteltetésnek érzem. Bár sokan kapacitáltak, hogy inkább a 2024-es EP-választásra építsem magam, és hosszabb távon valóban talán diplomáciai vonalon tudom magam inkább elképzelni, de most erre a feladatra összpontosítok, ez motivál.
Az eddig elmondottak alapján jól gondolom: ha képviselő leszel, akkor a külhoni magyarok ügyei és választójogi törvény megváltoztatása lenne a fő profilod?
Jól, de mivel viszonylag kis frakciónk lesz, több területet kell majd mindenkinek lefednie. Úgy gondolom, én még gazdaságpolitikai területeken tudnék hasznosan dolgozni.
Végül egy inkább személyes, mint szakmai kérdés: mennyire fog megváltozni az életed, ha bekerülsz a Parlamentbe?
Gyökeresen. Például haza kell költöznöm Budapestre, ami nekem, a többséggel ellentétben egzisztenciálisan inkább visszalépés lenne. Meg ez azt is jelentené, hogy a barátnőmmel megint távkapcsolatban kellene élnünk. Ő kutató-biológus és inkább Svájc felé tendál. A Parlament nyolc hónapos ülésszakában itthon lennék aktív, a maradék négy hónapban meg, mint a „kollégáim”, én is majd a választókerületemért dolgozom, azt járom, csak ez nekem nem egy kerület vagy egy megye lesz, hanem nagyjából a fél világ.
