21 éven át, 2014. április 12-ig Kishantoson működött Magyarország legnagyobb ökológiai gazdasága a hozzá tartozó népfőiskolával. Az országban egyedülálló kezdeményezés célja a környezettudatos mezőgazdaság tanítása volt. Számos szakember munkáját semmisítették meg, amikor a fideszközeli új bérlők beszántották a területet. Az ország jövőjére nézve ennek a két évtizednyi tapasztalatnak az elherdálását joggal nevezhetjük nemzetellenes cselekedetnek, mivel egyre nyilvánvalóbb, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság jelenlegi formájában hosszútávon nem fenntartható.
Érdemes visszaidézni az akkori eseményeket:
A kishantosi gazdaságnak a magyar állammal kötött földbérleti szerződése 2013-ban lejárt. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet a szerződés lejárta utáni új bérlőket választott ki, és ezeknek használatába is adta az eredetileg a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ által bérelt földterületeket.
A Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára szerint az új bérlő kiválasztására többek között azért volt szükség, mert a kishantosiak nem fizettek bérleti díjat a föld után, nem hajtottak végre korábban vállalt fejlesztéseket. Ezeket az állításokat később a bíróság jogerősen hazugságnak nyilvánította.
A minisztérium a kormány új vidékfejlesztési stratégiájára hivatkozott, s azzal érvelt, hogy a váltásra szabályos pályázat keretében került sor, és azon családi és egyéni gazdálkodók nyertek egy kft-vel szemben, ami összhangban van a kormány által képviselt elvekkel. A valóságban nem helyi gazdák, hanem többek között az ország távoli részén élő, mezőgazdasági tapasztalattal nem rendelkező vállalkozó, illetve más mezőgazdasági cégek strómanjai nyertek.
A hivatkozott vidékfejlesztési stratégia kidolgozásában kezdetben részt vett Ángyán József is. A személye különösen fontos a történtek megértésében. Ő volt az az államtitkár, aki először mert szembefordulni Orbán rendszerével. 2012-ben lemondott államtitkári megbízatásáról, majd elhagyta a Fidesz frakcióját. Később azzal indokolta a lemondását, hogy a kormány által képviselt földpolitika teljesen szembemegy azzal, amit a vidékfejlesztési stratégiában meg kívántak fogalmazni. Vagyis a helyben élő, kis- és középvállalkozások földhöz juttatása helyett oligarchák, nagyvállalkozók jutnak földbirtokhoz.
Valószínű, hogy ezt az árulást bosszulta meg Orbán Viktor Kishantos tönkretételével. Ángyán József ugyanis több szálon kötődött a biogazdasághoz. Azon túl, hogy személyesen is részt vállat annak felépítésében, a központot vezető Ács Sándorné is az ő egyetemi csoporttársa volt.
A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet döntésével szemben hiába indított pereket a gazdaság. 2014 április 12-én a területet biztonsági őrök vették körül, majd megjelentek a pályázaton nyertes új bérlők és megkezdték a föld felszántását. Az ügy abszurditását mutatja, hogy ezzel a cselekedettel tulajdonképpen saját maguknak okoztak 100 milliós veszteséget, hiszen 2 hónap múlva betakaríthatták volna a gazdaság által elvetett növényeket.
A kormány cinizmusa már akkor sem ismert határokat. A terület beszántása ellen jogszerűen tiltakozó kishatosiak és Greenpeace aktivisták miatt az új bérlők biztonsági embereket fogadtak fel. A magyar kormány az ő 14 milliós munkadíjukat és annak kamatát is szerette volna behajtani a tiltakozó szervezeteken. Több mint 6 év pereskedés után 2021. november 30-án született meg a Kúria döntése, amely megalapozatlannak találta az állam keresetét, és jóváhagyta az I. és II. fokú bíróság korábbi, erről szóló döntését. A Kúria ítélete ellen magyarországi jogorvoslati lehetőség nincs.
Ennek az ügynek azonban emlékeztetnie kell mindannyiunkat arra, hogyan is gondolkodik valójában az utóbbi időkben kommunikációs szinten látványosan bezöldülő kormánypárt.
Ahogy máshol, itt sincs két Fidesz!
