Az Alaptörvénynek mennie kell

Új típusú autokrácia, alaptörvénybe épített rendszerszintű akadályokkal

A TASZ egyik alapítója, Tóth Gábor Attila alkotmányjogász, a 444-en megjelent írásában kiáll korábbi állítása mellett, miszerint „a jogvédelem és az alaptörvény eltörlése együtt szükséges az alkotmányos demokrácia helyreállításához”. A kétharmadtól történő eltérést a „kaotikus válságból való kilábalás meghatározó pillanata”-ként értékeli. Bizonyos feltételek teljesülése esetén nem szakad meg a jogfolytonosság és nem sérül a jogállam.

A 2010-ben a parlamenti többség által elfogadott, és azóta már 9 alkalommal módosított Alaptörvény jogi keretet biztosít egy új típusú autokrácia megteremtéséhez és bebetonozásához, tehát az „Alaptörvénynek mennie kell”. A témakör parázs vitát generál már jó ideje az ellenzéki színtéren, neves alkotmányjogászok és jogi szakértők köreiben, melyekre több hivatkozás is megjelenik az írásban. A TASZ alapítója úgy véli, hogy pereket ugyan meg lehet még nyerni bizonyos területeken, mert némi mozgástér maradt még a tehetséges ügyvédek számára, és léteznek még független bírák is, ha nem is döntő többségben.

Az új autokrácia egyik jellemzőjének azt tartja, hogy terrorgépezetről még nem beszélhetünk, és intézményi szinten létezik még alkotmányvédelem; ellenben ez nem a törvénykezés és a kormány kontrollját szolgálja, hanem a rezsim legitimációját. Alkotmánybíróság ugyan van, de nincs alkotmánybíráskodás, orosz mintára. Tisztán kell látni azt, hogy a stratégiai területeken a „vezér akaratán múlik, hogy mi lesz elfoglalva, megszüntetve, eltitkolva, perifériára szorítva”. A stratégiai ügyekben, mint a média, információs jogok, a tulajdonosi szerkezet átalakítása, a szociális szféra, nincs fékező bírói hatalom.

Az alaptörvénybe beépített rendszerszintű akadályok között ügyvédi eszközökkel nem lehet megállítani az autokrácia előretörését. A TASZ-alapító úgy látja, hogy a jogvédelemre és a jogrendszer megváltoztatására együttesen van szükség, és e kettő együttes teljesülése hozhatja csak meg a sikert.

A szerző kitér még a „kooperatív” és a „nem kooperatív” körülmények közti alkotmányozásra,kiemelve, hogy míg az egyikben van együttműködés a rivális politikai oldalak között, a másikban nincs. Az előbbi optimális forgatókönyve az lenne, ha a két oldal képes lenne az együttműködésre és alkura. Utóbbi eset akkor állhat elő, amikor a demokrácia helyreállításához szükséges együttműködés minimális feltételei is hiányoznak.

Ilyen helyzetben tartom védhetőnek az átmeneti, negatív alkotmányozást egyszerű többséggel: az autokratikus elemek eltávolítását a jogrendszerből.

Az alkotmányjogász írása a fentieken túl kitér még az Alaptörvény autokratikus és jogsértő struktúrájára, a káoszba fulladó jog által teremtett tragikus helyzetekre (pl. a járványkezelés) és egyéb kapcsolódó jogfolytonossági és jogállami kérdésekre.

Forrás: 444.hu

Zeen is a next generation WordPress theme. It’s powerful, beautifully designed and comes with everything you need to engage your visitors and increase conversions.