Július közepén robbant idehaza is a nemzetközi oknyomozó riporterek által kirobbantott botrány: izraeli kémszoftverrel ellenzéki politikusokat, oknyomózó újságírókat és NER-ellenség vállalkozókat vettek célba. A kormány és az illetékes szervek akkor rövid időn belül sikeresen elaltatták a témát. A momentum elnökségi tagja, Hajnal Miklós azonban még augusztus elején beadott 5 népszavazási kérdést a Nemzeti Választási Irodához (NVI) a Pegazus üggyel kapcsolatban. A kérdések jelenlegi státusza: az NVI elnöke nem utasította el azokat, ellenben az NVI Bizottsága megtagadta a hitelesítést.
Miután hónapokig hallgatás volt az ügyben, a Parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának november elején megtartott ülése után Kósa Lajos beismerte, hogy a „Belügyminisztérium megvette és használja a Pegasus-szoftvert”. Ez.a minősített adattal való visszaélés jogállását kimeríti, ami miatt börtön várhatna Kósára és Stummerre is. Megjegyzendő, hogy egyes, a bizottsági ülésen megjelent tagok szerint nem a Belügyminisztérium vette meg a kémszoftvert, de hogy pontosan melyik állami szerv, az nem derült ki. A kérdés még mindig ott lóg a levegőben: hogy vajon Kósa véletlenül szólta el magát a magyar állam Pegazus szoftver vásárlásáról, vagy direkt, mivel csaknem mellesleg jegyezte meg, hogy az állam megvásárolta a Pegazust. Az utóbbi verzió nem zárható ki, mivel a bejelentés módja az ügy jelentőségét igen csak elbagatellizálja, miután a lakosság ingerküszöbét nem érte el a Pegazus ügy kirobbanásakor, júliusban. A Nap hírében November 8.-án az is elhangzott, hogy súlyos híreknek az ilyen félvállról történő közlése az emberek lassú és folyamatos szoktatásának része a totális autokrácia irányába. Ma már egyre elterjedtebb a „nem telefon téma” típusú óvatosság és az a tudatalatti feltételezés, hogy „megfigyelnek, lehallgatnak” – még akkor is, ha adott esetben egyik félnek sincs politikai vagy egyéb titkolnivalója.
Röviddel Kósa nyilatkozata után Pintér Sándor belügyminisztert és Hajdu Jánost, a TEK főigazgatóját szintén Pegasus-ügyben hallgatta meg november 4.-én a parlament Honvédelmi és Rendészeti Bizottsága.. Noha a zárt ülés anyagát a 2050-ig titkosították, az kiderült, hogy a Pegazus kémszoftvert minden arra feljogosított szerv használhatta.
Ezt követően Stummer János, a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke a Partizánnak adott intjúban elmondta, hogy hiába van a Bizottságnak ellenzéki elnöke, ellenzéki többség viszont nincs. A kormánypártiak így meg tudják akadályozni, hogy felálljon egy ténymegállapító bizottság, amely személyes meghallgatásokat végezhetne a megfigyeléseket bonyolító operatív tisztekkel, és belenézhetne az aktákba, hogy mikor voltak ezek a vizsgálatok.
E-közben a Pegazus kémszoftvert gyártó izraeli cég szankciókat helyezett kilátásba, megerősítve korábbi álláspontját, miszerint az NSO nem tolerál semmilyen visszaélést a termékeivel. Amennyiben egy ilyen kiderül, a vállalatnak megvannak a megfelelő szankciós eszközei, beleértve a szerződés felbontását.Az állam a saját állampolgárait hallgatja le, ami az egyéni szuverenitás súlyos megsértése. A lehallgatottak száma jóval száz felett van, és egyáltalán nem tudható, hogy kit, milyen okból hallgatnak le. A jelenlegi laza jogkörnyezet és szabályozás értelmében alapvetően két okból lehet hivatalosan lehallgatni valakit: az egyik a terrorcselekmény veszélye, mindenkori igazságügyminiszternek van felhatalmazása, a másik a szervezett bűnözés leleplezése, melyre a bíróság jogosult. Varga Judit mossa kezeit, mondván, hogy átadta a “jogosultságot” egyik államtitkárának – ami már magában jogellenes. A dolog azonban régebbre nyúlik vissza: ugyanis azokat a lehallgatásokat, melyek a Direkt36 első leleplező cikkében kerültek nyilvánosságra, még annak idején Trócsányi László engedélyezte. Az a Trócsányi, aki a jelek szerint a köztársasági elnöki címre aspirál, Áder János időszakának lejárta után.
