Tokiói mérleg: drágán mért érmek

Szilágyi Áron triplájára ő maga és minden magyar büszke lehet (Fotó: Getty)

Alig pár órája, hogy kialudt az olimpiai láng a japán fővárosban, de gyorsmérleget máris lehet vonni. A kormánymédia már megtette: azt harsogja kelettől nyugatig, északtól délig, hogy 1996-óta, tehát az elmúlt 25 évben soha nem nyert a magyar küldöttség 20 érmet. Igaz? Igaz! Sőt, még akkor is a mostani a legbőségesebb érem- és ponttermés, ha hozzátesszük, hogy a legutóbbi olimpiához képest egy számunkra rendkívül fontos szabályt megváltoztattak: kajak-kenuban is már országonként két egység indulhat, ez nekünk minimum egy ezüstérmet és egy negyedik helyet hozott pluszban.

Igaz, az éremtáblázaton az utóbbi hat játékok tekintetében csak egyszer végeztünk hátrább, ez az aranyak viszonylag alacsony száma miatt van.

Pozitívum az is, hogy míg legutóbb csak négy sportágban szereztünk érmet, most kilencben!

Tekintsük át a 21. század (2000-et is ideszámítva, ami elvben ugye a 20. század utolsó éve) nyári olimpiáit, hol hány arany-, ezüst- és bronzérmet hoztunk el, hányadik helyen végeztünk az éremtáblán és hány olimpiai pontot gyűjtöttünk! (Utóbbinál az első hat kap pontot, a bajnok 7-et, a többiek öttől lefele egyig)

2020 Tokió 6 arany, 7 ezüst, 7 bronz ( 15. hely) 156 pont

2016 Rio 8 arany, 3 ezüst, 4 bronz, (12. hely) 110 pont

2012 London 8 arany, 4 ezüst, 4 bronz, (10. hely) 129 pont

2008 Peking 3 arany, 5 ezüst, 2 bronz (21. hely) 94 pont

2004 Athén 8 arany, 6 ezüst, 3 bronz, (12. hely) 137 pont

2000 Sydney 8 arany, 6 ezüst, 3 bronz (13. hely) 135 pont

Összességében elmondható: a tokiói szereplés tényleg jónak mondható, kérdés, hogy ez csak egy hullámhegy vagy tendencia. Hajlok arra: inkább az előbbi.

Magyarország Orbán újbóli hatalomra kerülése óta eszelős mennyiségű pénzt költ a sportra, számítások szerint 11 év alatt ez az összeg bőven 2000 milliárd (!) fölött jár. Ennek egy része szükségszerű és értelmes költés volt, más része ablakon kidobott pénz. Nyilván a leglátványosabb pazarlás a Felcsúton elégetett sok tízmilliárd, de egynémely sportágban is rendkívül rosszul hasznosulnak a milliárdok. A leglátványosabb pazarlás talán atlétikában folyik, irtózatos pénzekért csábítjuk ide a világsztárokat minden évben a Gyulai Memorialra, és kétségtelen, a szabadtéri atlétikai világbajnokság Budapestre hozatala is Orbán megalomániájának termése. Ezzel szemben mi áll? Az atlétika 48 olimpiai számából egyetlen egyben sem jutott magyar sportoló még a tizenkettő közé sem, holott 43 ország atlétái nyertek érmet!

Kérdés: hasznosulhatott volna-e jobban a sportra költött hatalmas pénz? Bizonyára! A britek 1996-ban csúnyán leégtek, 1 arany-, 8 ezüst- és 6 bronzérmet szereztek csupán. Ott is elkezdték növelni a sportra szánt összeget, de nem gondolták azt, amit nálunk Orbánék: nyomunk bele egy halom pénzt, aztán csak lesz valami.

A britek a következő három olimpián (2000-2008) már összesen 39 aranyat, 23 ezüstöt és 38 bronzot nyertek, az újabb három játékokon (2012-2021) pedig már – tessék megkapaszkodni! – 78 arany, 61 ezüst, 58 bronz az összesített éremtermés.

Magyarán: ha önmagában nézzük a tokiói magyar szereplést, jó, ha a befektetett pénzhez viszonyítjuk, már kevesebb ok van az elégedettségre és az örömre.

Apropó öröm! Kormányzati szereplők szájából gyakran hangzik el, és a lakájmédia ezerszeres hangerővel visszhangozza, hogy az ellenzéki politikusok (pláne a budapesti olimpiát megfúró, hazaáruló momentumosok), hogyan mernek a magyar sikerekért szorítani, azoknak örülni, amikor folyton támadják a magyar kormányt a sportra elköltött pénzek miatt.

Nos, drága uraim és hölgyeim, ennek a már fent elmondottakon kívül (rossz hasznosulás, így rengeteg felesleges költés) még egy oka van: a sport fontos egy nemzet életében, de az oktatás és az egészségügy még sokkal fontosabb.

Ahogy dajcstomi befejezné ezt a cikket:

Ennyi!

Zeen is a next generation WordPress theme. It’s powerful, beautifully designed and comes with everything you need to engage your visitors and increase conversions.