A múlt hét egyik nagy slágertémája volt, hogy a szegedi Fidelitas egyik vezetője társtettesként érintett egy marihuána-ültetvény telepítésében és gondozásában. Az ellenzéki média, de még inkább az ellenzéki megmondóemberek és politikusok rögtön ráugrottak az ügyre, s messzemenő következtetéseket vontak le az esetből: egy bűnös Fidelitas-tag = bűnös Fidelitas = bűnös Fidesz = bűnös Orbán.
Nem akarok nagyon karcos szavakat használni, de ez egy baromság. Először is azért, mert minden pártban vannak/lehetnek hülyék, ha a Momentumban előkerül egy ilyen (s miért ne kerülhetne elő?), az még az égvilágon semmit nem mond el a pártról, főleg, ha az ember azonnal távozik a politikai közösségéből, mint ez a marihónaljás (copyright by South Park) gyerek meg is tette.
Másodszor meg a fentebb felvázolt egyenletsor logikailag éppen fordítva helyes (bűnös Orbán = bűnös Fidesz = bűnös Fidelitas), magyarán: fejétől bűzlik a hal.
De még ha jogos is lenne, a háborgás akkor is butaság. Ugyanolyan butaság, mint a bűnök (erkölcsileg, emberileg biztos, büntetőjogilag meg majd dönt róla az ügyészség és a bíróság, amikor újra független és pártatlan lesz) sokaságát elkövető Orbán Viktort azért bántani, mert alacsony, pocakos, rossz a szabója és hasonlók.
A Fidelitast, a Fideszt és Orbánt olyan ügyekkel kell szuttyongatni, amik valóban húsbavágóak, fontosak és vérlázítóak. Itt van például legfrissebbnek az a lehallgatási botrány, amit Eric Snowden az év sztorijának nevezett, s olyan kis lokális orgánumok foglalkoznak vele, mint a Guardian, a Washington Post és a BBC. Nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy a magyar kormány Izraeltől vásárolt egy olyan szuper kémprogramot, amivel magyar újságírókat és politikusokat figyeltek meg. (Legalább most már azt is értjük, mire volt a nagy összeborulás a bukott kormányfő, Benjámin Netanjahu és magyar kollégája, reméljük sorstársa, Orbán Viktor között).
Ez az egyik olyan vas, amit mostantól folyamatosan ütni kell, hogy a „kémkedő” jelző ráégjen a miniszterelnökre és sleppjére. Az már most látszik, hogy idegesek a fejleményektől: Varga Judit nyafog, Novák Katalin sajtóhírekkel nem foglalkozik (ahogy a főnöke gazdasági ügyekkel…), az egyik szócső, a Pesti srácok meg nyomban nagyon meg akar felelni az elvárásoknak, amikor ezt írja „A Guardian őrült konteója miatt Strummer rögtön aggódni kezdett a nemzetbiztonság miatt” című anyagában: a kémbotrány „a nyugati liberális média végtelen képzelőerejének” szüleménye, amit azért vettek elő, mert „nincs kézzelfogható támadási felület a kormánnyal szemben”.
Innen most csak annyit hadd üzenjek a szerkesztőknek az utolsó mondatra reagálva: De van!
(Nyitókép: TASR)
