A világ 7 vezető ipari hatalmának (G7) pénzügyminiszterei szombaton Londonban tartott értekezletükön „történelmi jelentőségűnek” nevezett egyezségben 15%-ban határoznák meg az országok számára célként kitűzött társaságiadó-kulcs minimumát. A leggazdagabb országok: Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kanada, Japán, Németország, Franciaország és Olaszország pénzügyminiszterei ezáltal nyomást helyeznének a világ összes fejlett gazdaságára, hogy ők is adóztassák meg jobban az adóelkerülő multinacionális cégeket; vagyis, hogy a globális cégek ott adózzanak, ahol áruikat vagy szolgáltatásaikat forgalmazzák és ahol a profitjuk keletkezik. A kiskapuk kihasználásával, mint cégeik adóparadicsomokban történő bejegyzése, sokan elkerülték az adófizetést, amit számos ország régóta sérelmez. A hatalmas lobbierő amivel ezek a cégek rendelkeznek, eddig megakadályozta a hatékony fellépést. Ennek, most úgy tűnik, vége van. A pandémia új lökést adott ennek a törekvésnek és ürügyet szolgáltatott a nemzeti kormányoknak az adósakkozó ’hydrák’ megregulázására.
Olyan óriáscégek dollármilliárdjairól van szó, mint a Microsoft, melynek ír leányvállalata tavaly csaknem 315 milliárd dolláros profitra tett szert, amiből 0 társasági adót fizetett, mivel adózási szempontból Bermuda szigetére volt bejegyezve. Hasonlóan bújik el a nyereségadó fizetéste elől a Facebook, a Google vagy az Amazon. Ez utóbbinak 44 milliárd eurós nyeresége volt 2020-ban Európában, amiből egy cent társasági adót sem fizetett. A G7 azért akar globális minimumadót, hogy a nagy multik ne tudjanak elrejtőzni az adófizetési kötelezettség elől.
A magyar kormány – miért nem vagyunk meglepődve – nem fogadja el a globális társasági minimumadó 15%-os mértékét, ugyanis a már 2017 óta 9%-os társasági adókulccsal és jókora egyéb kedvezményekkel, mentességi csomagokkal csábítják Magyarországra a multikat, aminek köszönhető egyebek között a munkabérek alacsony szintje. Az alacsonyan tartott adókulcsokkal egyes országok alá ígérnek egymásnak, csak hogy ők maguk „jól járjanak” a betelepített termelés, szolgáltatások miatt, de ezzel viszont az összes többi ország rosszul jár. Az általánosan magasabb, azaz a minimum 15%-os adószint az egyes országok adóhivatalainak jócskán növekvő bevételt eredményezne, amit például a pandémia sújtotta gazdaságok felállítására lehetne fordítani.
A szombati találkozón született egyezség még nem jelenti a végleges döntést a témában, és nem biztos, hogy akár a mértéke is kőbe lesz vésve, mivel az állásfoglalást a G20 https://hu.wikipedia.org/wiki/G20 is fogja tárgyalni, szélesebb körben. Ismeretes, hogy az Európai Unióban is napirenden volt a nagy technológiai cégek együttes megadóztatásának témája. Az előzetes alku szerint az uniós tagállamokat tömörítő Tanács és az Európai Parlament tárgyaló delegációja között megegyezés született a 750 millió euró feletti éves globális árbevétellel rendelkező multinacionális cégek adózási transzparenciára kényszerítéséről és az amerikai tech óriások globális megadóztatásáról.
Szíjjártó Péter szerint a munkahelyek létrehozására, a gazdasági növekedés elősegítésére az adócsökkentés a legjobb ösztönző. Ez Magyarországon már olyan szélsőséges formákat ölt, hogy egy zöldmezős beruházás esetén az idetelepülő multi vissza nem térítendő támogatást kap az államtól (ingyen pénz), amiből cirka 3 éven át fizetni tudja munkaerő költségeit. Jól példázza ezt a rövidesen Debrecenbe települő BMW gyár, ahol a kapcsolódó beruházások közül a vissza nem térítendő támogatásból megépülő zárt csapadékvíz elvezető rendszer költsége a tavaly márciusi 817 millió forintos vállalási árról idén márciusra 125%-ra, azaz 1 milliárd 18 millió forintra emelkedett. Ez csak töredéke a kormány által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított Észak-Nyugati Gazdasági Övezetben zajló beruházással összefüggő mindennemű költekezésnek. Érdemes megjegyezni, hogy a debreceni BMW gyár infrastruktúra kiépítésére fordítható összeget már tavaly márciusban 1,5 milliárd forinttal megemelte a kormány, így az már meghaladja a 73 milliárd forintot.
Oszthatunk, szorozhatunk, mind hiába; a magyar kormány matekja szerint, ami nem az ország érdekét, hanem az „uralkodó” családi és baráti körének érdekeit tartja szem előtt, a jelenlegi, alacsony társasági adókulcs a preferált. Ezért nem ellenzi a multinacionális cégek profitáthelyezési gyakorlatát és próbálja megakadályozni a multik jogos megadóztatását, az igazságosabb profitelosztás rendszerének létrejöttét.
