Az Unióban mindenesetre egyre kockázatosabb. Hammurapi törvényeit ugyan nem vezették be, és még Magyarország sem csatlakozott az Európai Ügyészséghez, de ami késik, nem múlik. Az Unióban valami elindult, ami azt célozza, hogy az európai források ellopása, a szabad rablás többé ne lehessen következmények nélküli bűntett az Unió tagországaiban.
Június 1-én ugyanis megkezdte működését az újonnan felállt független Európai Ügyészség (EPPO – European Public Prosecutor’s Office), aminek elsődleges célja, hogy ne hagyja politikai maffiák által ellopni az eus pénzeket. Ezeket a pénzeket ugyanis az egyes országok gyarapodására és fejlődésére szánták, nem pedig arra, hogy a politikai vezetés növelje belőle magánvagyonát. A testület székhelye Luxemburg, és eddig az EU 27 tagországából 22 csatlakozott hozzá. Első vezetője a román Laura Codruța Kövesi, aki Romániában korrupcióellenes főügyészként már bizonyított: hatékonyan és eredményesen küzd a korrupció összes létező formája ellen.
Mi sem természetesebb, mint az, hogy Magyarország nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez, ahogy Lengyelország sem, hiszen ezzel szabad kezet adna az uniós források tagországi felhasználásának tisztaságáért felelős, széles hatáskörrel felruházott, antikorrupciós szervezetnek arra, hogy feltárja az uniós költségvetést érintő csalások és korrumpálások áradatát. Hogyan tudná akkor a legfőbb hűbérúr az Orbán-család és a NER lovagok csillapíthatatlan pénzéhségét kielégíteni? A kint maradás azonban nem teljes egészében zárja ki, hogy az Európai Ügyészség Magyarországon is önállóan nyomozzon, ha és amennyiben egy magyar állampolgár lop el uniós pénzeket Magyarországon, és az ügy, egy már csatlakozott, uniós országhoz érdemben kapcsolódik.
Eddig az EU legfontosabb csalás elleni szerve az OLAF volt, de ők csak javasolhatták a tagállamok nemzeti hatóságainak a nyomozást, ami lassúsága és limitált hatásköre miatt nem tudott hathatósan működni. Jól szemlélteti ezt az eredménytelenséget az Elios ügy, amit a Polt Péter-féle ügyészség „bűncselekmény hiányában” lezárt. Következménye ugyan lett az OLAF nyomozásnak: Magyarország 13 milliárd forintnyi eurót kellett, hogy visszafizessen az EU-nak, ami nem Tiborcot vagy cégét sújtotta, hanem az adófizető magyar állampolgárokat.
2009-ben még homlokegyenest ellenkező volt a Fidesz hozzáállása; akkor még támogatták az Európai Ügyészség létrehozását. 2019-ben a közel 700 ezer magyar állampolgár által aláírt népszavazási kezdeményezést az Ügyészséghez történő csatlakozásról mindhárom illetékes állami fórumon (Parlament, NVB, Kúria) elkaszálták. Mára már Orbán ott tart, hogy kifejezetten szuverenitás korlátozónak, Polt Péter pedig „szakmailag megalapozatlannak” nevezte az Európai Ügyészséget.
A 2022-es választás megnyerése esetén az ellenzék tagjaként a Momentum azzal fogja kezdeni munkáját, hogy csatlakoztatja Magyarországot az EU Ügyészségéhez és megalakítja a Korrupcióellenes Ügyészséget hazánkban. Ennek segítségével el fog indulni az elmúlt évtizedek uniós pénzekhez kapcsolódó korrupciós ügyeinek feltárása és a felelősök elszámoltatása.
