„Papír cetli” klauzula a jogállamiság ellen

papírfecni

Varga Judit nem tudja, mi az a jogállamiság! – Ki az a Varga Judit? – Ő Magyarország jelenlegi igazságügyi minisztere, “tanult Kolléga”. Az ő értelmezésében a jogállamiság egy „önkényes politikai eszköz” az érdemi vita megakadályozására. Ezen az alapon nem csoda, hogy az Európai Unió jogállamisági mechanizmusa nehezen értelmezhető számára, melyhez a helyreállítási alapból kifizetésre kerülő uniós források felhasználását köti az EU. Az eredeti definíció szerint ennek 4 alappillére „az igazságszolgáltatási rendszer függetlensége, a korrupció elleni küzdelem, a médiapluralizmus és a fékek és ellensúlyok megfelelő működése”. Ezek közül döntően egyik sincs jelen az Orbán-rendszerben.

A 7 évre szóló uniós költségvetést  és a hozzá kapcsolódó jogállamiság mechanizmust tavaly decemberben fogadták el Brüsszelben, miután Orbán Viktor lengyel kollégájával, Morawieckivel együtt visszavonta a belengetett vétót, egy Orbán által megfogalmazott klauzula elfogadásáért cserébe. Ettől a kormányfő azt remélte, hogy az eredetileg tervezett, 2021. január 1-vel szemben a mechanizmus életbelépését el tudja odázni, és hogy kiskaput hoz létre saját magának ennek kivédésére. Eme klauzulát Cseh Katalin, az EP momentumos képviselője csak „papír cetli”-ként emlegette.

Miután elkezdtek gyűlni a bejelentések az EU felé a magyar kormány jogsértő pénzosztásával kapcsolatos korrupciógyanús ügyekről – mint a Klubrádió bedarálása, ami a magyar sajtószabadság szinte utolsó bástyájaként esett el – ez év márciusára világossá vált, hogy az orbáni záradék nem fogja lehetővé tenni a szankciók elkerülését. Az uniós helyreállítási források további, következmények nélküli ellopását, és a kormány kénye-kedve szerinti korrupt elosztását ezzel nem lehet megúszni. Így Magyarország és Lengyelország március 11-én keresettel élt az Európai Unió Bíróságánál a jogállamisági mechanizmus ellen, ami késleltetheti, de meg nem szüntetheti a mechanizmus érvényesülését. A keresetet az Európai Parlament nyomására gyorsított eljárásban fogják tárgyalni, ami már feltehetően idén lezajlik. 

Ami az Unió 25 tagállama részére elfogadható, az Lengyelország és Magyarország számára nem. Vajon miért? – A magyarázat egyszerű: e két ország nem arra és nem úgy kívánja a helyreállítási alapból származó forrásokat elkölteni, amire azt az Unió szánja. 

Ennek hátterében főként az áll, hogy a magyar kormány a demokratikus intézményrendszert  saját bábjává redukálta, a független igazságügyi szerveket kiüresítette, a jogot saját képére formálta, nem tud és nem is akar megfelelni az Unió jogállamisági kritériumainak, feltételeinek a pénzek elköltését illetően. 

Mivel azonban az ingyen pénzről lemondani nem akar, így fogcsikorgatva ugyan, de igényt tart a vissza nem térítendő támogatásra, azaz 7,2 milliárd euróra, ugyanakkor az igen kedvező kamatozású hitel részről, vagyis 10 milliárd euróról legalábbis átmenetileg, de lemond.  A vissza nem térítendő támogatás elköltése kapcsán is komoly akadályokkal kell megküzdenie, mivel a feltételeknek való megfelelést folyamatosan ellenőrzik, és a folyósítást bármikor le is állíthatják. Ennek felhasználását illetően a kormány második nekifutásra benyújtott ugyan egy részletesebb tervet az Unióhoz, de ebben nem teljesülnek a feltételként megszabott jogállamiság betartásának garanciái, illetve az előírt önkormányzatokkal és civil szervezetekkel történő előzetes egyeztetések eredményeit is hiányoznak belőle..

Így aztán Varga Juditnak mielőbb felül kell vizsgálnia álláspontját a definíciót illetően, és kénytelen lesz legalábbis némileg fejet hajtani az Unió követelményei előtt, hacsak nem azt akarja elérni, hogy az ingyen pénznek tekinthető helyreállítási alap folyósítását Magyarország részére még elindítása előtt leállítsa az Európai Unió.

Zeen is a next generation WordPress theme. It’s powerful, beautifully designed and comes with everything you need to engage your visitors and increase conversions.