Határon túli bevásárlókörúton Szíjjártóék új közalapítványa

Zsibói Wesselényí Kastély épülete

A járványhelyzettel foglalkozó ország háta mögött létrehoztak egy vagyonkezelői alapítványt, aminek azt a célt adták, hogy határon túli, Magyarország történelméhez kapcsolódó épületeket vásároljanak és újítsanak fel. Az épületek többnyire szállodákként fognak a későbbiekben működni, így valójában a NER határon túli turisztikai terjeszkedését szolgálja az alapítvány.

Nemes indokot választott a Külügyminisztérium a saját vagyonkezelő alapítványának, a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak (KÉÖMA) létrehozására: a határon túli magyar épített örökség védelmét.

Árnyalja azonban az összképet, hogy van már hasonló célú szakmai szervezet, ami bizonyított már az évek során.

Ez pedig a Miniszterelnökség által több felújítási, műemlékvédelmi program kivitelezésével is megbízott Teleki László Alapítvány, ami 2016 és 2019 között több mint 160 felújítást végzett el a határon túl.

A KÉÖMA mégis több tízmilliárdos vagyont kapott az indulásra, és már most rendelkeznek három erdélyi, egy szlovéniai és egy horvátországi ingatlannal is.

Erős a gyanú, hogy a szomszédos országok turizmusa felé terjeszkedik NER, hiszen mindegyik épület szálloda volt vagy lesz, esetleg már most is az.

Szakmaiság kontra párhuzamosságok

Tavaly júniusban, miközben a legtöbben a koronavírus miatti veszélyhelyzet megszüntetésével voltak elfoglalva, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes benyújtott egy törvényjavaslatot a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány (KÉÖMA) megalapításáról, illetve az alapítványnak nyújtandó vagyonról. Ebben szerepeltek a Manevi Zrt. és a Comitatus-Energia Zrt. törzsrészvényei, illetve – mint azt később megtudtuk a Magyar Közlönyben kihirdetett 2009/2020. számú kormány határozatából – 600 millió forint az alapításhoz, további 6 milliárd pedig „alapítói adományként”. Mivel a Manevi Zrt. saját tőkéje – a nagylelkű állami támogatás révén – tavaly nyáron 10,5 milliárd forint volt, a Comitatus-Energia Zrt-é pedig 2019-ben 3 milliárd körül volt,a KÉÖMA alsó hangon 20 milliárd forintos kerettel rajtolt el.

A Manevi Zrt. egy 1997-ben alapított vállalat, amelynek saját honlapja szerint „fő célja a nemesfém tárgyak, termékek hitelesítésével és nemesfémtartalmuk tanúsításával kapcsolatos műszaki vizsgálati, elemzési és szakértői feladatok ellátása volt”.Innen jön az elnevezés is: Manevi – Magyar Nemesfémvizsgáló.

2010-től a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, 2018 végétől pedig a Külügyminisztérium alá tartozott, innen került 2020-ban a külügy alapítványa alá. A Comitatus-Energia Zrt. 2011 óta működik, főtevékenysége az villamosenergia-termelés. Az első évben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat, majd 2012-től a magyar állam tulajdonában állt, végül idén márciusban a KÉÖMA tulajdonába került.

A parlamenti vitában a javaslat előadója Szijjártó Péter volt, aki „fontos nemzeti célra”, a kárpát-medencei épített örökség védelmére hivatkozva kérte a képviselők támogatását. Az ellenzék már akkor felhívta a figyelmet arra, hogy ugyanilyen célkitűzéssel, sőt, ugyanilyen célra alkották 2015-ben a Miniszterelnökség által elindított Rómer Flóris-tervet, amit a Teleki László Alapítvány hajt végre.

A Teleki László Alapítvány számára 2019-ben a KÉÖMA induló vagyonának csak a töredéke, 2,4 milliárd forintnyi forrás állt rendelkezésre. Kaphatnák ők a forrásokat, nincs szükség párhuzamosságokra – szóltak a szakmai érvek. A Teleki László Alapítvány ráadásul eredményesen is végzi a munkáját: 2016 és 2019 között 160 határon túli helyszínen végeztek el örökségvédelmi munkákat, mindezt összesen 1,2 milliárdért, de az alapítvány ezen kívül is kapott támogatásokat egy-egy nagyobb projektre, mint például a borsi Rákóczi-kastély felújítására.

A két szervezet vezetőségének összehasonlítása talán közelebb visz minket ahhoz, hogy megértsük, mi szükség volt még egy alapítványra: a Teleki László Alapítványt Diószegi László történész-koreográfus vezeti, kuratóriumában pedig Entz Géza művészettörténész, Jeszenszky Géza történész, korábbi külügyminiszter, Káldi Gyula építész és Gerő András történész ülnek. Egyikük sem tekinthető pártkatonának – sőt, Jeszenszky többször fogalmazott meg kritikát az Orbán-kormánnyal szemben.Ezzel szemben a KÉÖMA kuratóriumának elnöke Magyar Levente, a külügy államtitkára, Szijjártó helyettese,

a tagok pedig Jákli Gergely, az Eximbank vezérigazgatója, Dr. Pacsay-Tomassich Orsolya, a külügy államtitkára, Kiss-Parciu Péter, a külügy határmenti gazdasággejlesztésért felelős helyettes államtitkára, illetve dr. Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos.

Utóbbi kinevezése még akár szakmailag is indokolható lenne, ha sajtóhírek alapján nem tudnánk, hogy a Nemzeti Kastélyprogramban és Nemzeti Várprogramban2016 és 2020 között 20 kastélyt és 19 várat kellett volna felújítani, azonban ezek rekonstrukciója ebben az időszakban vagy el sem kezdődött, vagy nem fejeződött be,

cserébe több tízmilliárd forint ment már el a megkezdett felújításokra – többnyire uniós forrásokból.

Az alapítvánnyal jött a pénz

A Manevi vásárlásai még jóval az KÉÖMA előtt, 2017 decemberében kezdődtek, amikor megvették a Szatmárnémeti régi főterén álló, romos állapotú egykori Pannónia Szállót – az Átlátszó oknyomozása szerint 1,2 milliárdért. Ez sem segített az épületen: 2020 novemberében még mindig nem érkezett hír arról, hogy mikor kezdődhet meg a felújítás. Tavaly novemberi helyi sajtóértesülések szerint a Manevi még egy 500 százalékos büntető adóemelést is kapott a várostól az elmaradt beruházás miatt.

Idén azonban megindulni látszik a fejlesztés: a szatmárnémeti PresaSM arról ír, hogy a Manevi megkezdte a romeltakarítást és az építési engedély beszerzését.A cél: újra luxusszállodaként működtetni a Pannóniát.

Pannónia Szálló, Szatmárnémeti

Szintén turisztikai célja van a KÉÖMA két másik erdélyi projektjének: a máramarosszigeti Korona Szállóból négycsillagos hotelt terveznek kialakítani, ahogy harmadik erdélyi vásárlásuk, a nagykárolyi egykori polgármesteri hivatal épületéből is szálloda lesz.

Az erdélyi projektek közül a legfrissebb a zsibói Wesselényi-kastély 800 000 eurós (körülbelül 288 millió forintos) megvásárlása. Az itteni célok még nem ismertek, valószínűleg azért sem, mert a helyi megyei önkormányzat perelni akar, mondván, hogy elővásárlási joguk van, amit nem tartott tiszteletben az az új vevő, aki aztán egyből továbbadta a kastélyt a Manevi Zrt-nek.

Ezek valóban magyar történelmi kötődésű épületek, így valahol érthető a vásárlási láz, ellentétben példáula 2019 nyarán körülbelül 3 milliárd forintért megszerzett Terme Lendavával, ami egy 120 szobás hotelből, kempingből, apartmanfaluból és fejlesztési telekből álló komplexum

a szlovéniai Lendván. Az épületnek nincs magyar történelmi vonatkozása, ráadásul a G7 szerint a legnagyobb szlovén hotelvállalkozásnak sem sikerült nyereségesen üzemeltetnie. Kérdéses, hogy a magyar államnak miért sikerülne – már ha egyáltalán ez a cél.

Az eddigi utolsó vásárlás pedig a horvátországi Eszéken történt: ahogy arra a K-Monitor is felhívta a figyelmet, a Lorenza Jagera utca 2 szám alatti épület kerülhetett az alapítványhoz, legalábbis erről árulkodik, hogyaz épület négycsillagos szállodává alakítására tervezői pályázatot írt ki a Manevi.

Örökségvédelmi máz

A Szijjártó Péter vezette Külügyminisztérium alá tehát egy olyan célra létrehozott vagyonkezelő alapítvány tartozik, amire a Miniszterelnökségnek már van partnere. Ezt az új alapítványt feltöltötték megbízható pártkatonákkal, majda nemzeti célra hivatkozva elkezdett határon túli épületeket vásárolni, hogy utána kulcsrakészre felújítsa a leendő üzemeltetőknek

– függetlenül attól, hogy azoknak van-e magyar történelmi kötődése vagy nincs. 

Az ugyanis, hogy ki fogja üzemeltetni az új szállodákat, a lendvai termálfürdőt leszámítva sehol sem derül ki, sőt, az eszéki épület felújítása kapcsán külön kiemelték, hogy a hotelt az üzemeltető nevezheti majd el. Persze ha megnézzük, hogy milyen ütemben önti a pénzünket a turizmusba az állam, logikusnak tűnik, hogyaz egész örökségvédelmi szöveg csak máz, valójában a NER határon túli terjeszkedését szolgálja az alapítvány.

Forrás: A szerző cikke az azonnali.hu jelent meg

Zeen is a next generation WordPress theme. It’s powerful, beautifully designed and comes with everything you need to engage your visitors and increase conversions.