A parlament tegnap 128 igen szavazattal, 57 nem szavazat ellenében, elfogadta azt az április 21-én benyújtott törvényjavaslatot, amivel ősz közepéig meghosszabbítják a vészhelyzetet. Az elfogadott javaslat értelmében érvényben maradnak a veszélyhelyzeti kormányrendeletek.
A vészhelyzetek esetén alkalmazható törvények eddig is lehetőséget biztosítottak volna a kormánynak a hatékony védekezésre. A fidesz mégis ezzel az eszközzel kívánja korlátozni számos állampolgári jogunkat, köztük a gyülekezéshez való jogot is.
A gyülekezési jog általános tilalma a járvány első hullámával együtt söpört végig Európán. A tavaszi karantén idején, amikor nem volt elegendő maszk, és a vírus terjedéséről is keveset lehetett tudni, számos országban vezettek be totális tilalmat a tüntetésekre. Ott azonban, ahol a jogállam jól működik, hamar mérlegre került a korlátozások szükségessége és arányossága, így a kormányok arra kényszerültek, hogy megteremtsék a gyülekezési jog biztonságos gyakorlásának feltételeit.
Németországban például már 2020. áprilisában kimondta az alkotmánybíróság, hogy az embereknek koronavírus-járvány idején is joguk van politikai célú tiltakozáshoz. Az uniós országok többsége – mint egy gyermekbetegségen –esett át a gyülekezések általános tilalmán. Mára Magyarország az elszigetelt kivételek közé tartozik a szükségtelen és aránytalan alapjogsértés fenntartásával.
„Egy európai demokráciában a gyülekezési jog mindenkit megillet. Azért létezik, hogy az állampolgárok kifejezhessék politikai véleményüket, és felhívhassák a figyelmet a számukra fontos közéleti eseményekre. Például arra, hogy egy kormány a járvány árnyékában kiszervezi a fél magyar államot. Vagy akár a helyi, de nem kevésbé fontos témákra, mint amilyen a tatai tó mellé fideszes strómanok által épített szállodakomplexum, és a Balaton kisajátításának ügye.
Most azonban semmilyen ügyben nem lehet a választók véleményét kikérni, és ez persze kényelmes a médiát leuraló Fidesznek.
Gyülekezési jog, tüntetések, tiltakozások, népszavazások nélkül a társadalom azonban megszűnik valódi társadalom lenni: ha az állampolgárok nem fejezhetik ki a véleményüket, a politikai elit bármiről dönthet a fejük felett úgy, hogy semmilyen ellenállástól nem kell tartania.”
Írta Donáth Anna politikusi facebook oldalán.
A most meghosszabbításra került gyülekezési tilalom nem felel meg az Alaptörvény követelményeinek, a kormány túlterjeszkedett az Alaptörvényben kapott rendeletalkotási jogkörén, a szabályozás diszkriminatív, a tilalmat biztosító szankciók dermesztő hatásúak. Sokatmondó, hogy a frissen bejelentett nemzeti konzultációs kérdések között a tilalom feloldása fel sem merül a feloldandó korlátozások között.
A durva jogsértéssel szemben egyedüli eszközként az alkotmányjogi panasz áll rendelkezésre mindenki számára. Fogalmazott a Helsinki Bizottság még február 19-én.
A Momentum két politikusa, Donáth Anna és Fekete-Győr András ezek alapján tett alkotmánybírósági panaszt a gyülekezési jog korlátozása ellen.
Bárki csatlakozhat hozzájuk, aki kitölti a Helsinki Bizottság által készített alkotmányjogi panaszmintát.
