Az egyetemen a polgári jogot tanító professzor egyszer azt mondta nekünk: a bíróságoknak nem az igazság, hanem a jogszerűség kivizsgálása a feladatuk. Azt gondolom, ebben különbözik egymástól a jog meg a politika, mert utóbbinak mindig az igazságot kell(ene) szem előtt tartania.
Boldogabb országokban ez talán így is van, de Orbánisztánban minden másképp működik. Nálunk elég, ha valami megfelel a hatályos jogszabályoknak, ha meg esetleg mégsem, akkor nem a cselekedeteit hangolja a kormány a törvényekhez, hanem a törvényeket írja át kénye-kedve szerint az igényeihez igazítva.
Mert ugyan lehet, hogy törvényes az állami vagyon kiszervezése fideszes kurátorok által felügyelt magánalapítványokba, de semmiképpen sem tisztességes, s annyira jogszerű, mint a szex egy erőszakkal rákényszerített nővel.
De itt van egy újabb példa is, amivel megint bizonyos városokat leckéztetnek, s Orbán Viktor újra fordított Robin Hoodként cselekszik: elveszi a szegény ellenzékiektől a pénzt, a vagyont, s odaadja a jól eleresztett kormánypártiaknak. A kiemelt gazdasági övezetnek nyilvánítás trükkjét már eljátszotta egyszer Göddel, azóta a Samsung adóforintjai nem a momentumos polgármester vezette települést gazdagítják, hanem a Fidesz uralta megyei közgyűlést. Most meg ugyanezt a trükköt vetik be a jobbikos vezetésű Dunaújváros ellen, itt a Hankooktól befolyó súlyos pénzeket csatornázzák át a sajátjaikhoz.
Orbán gátlástalansága közismert, mondhatni, már megszoktuk. Csak az a baj, hogy ezzel a következő, nem Fidesz-vezette kormányt is önmagához hasonlóvá teszi, mondhatnám azt is, lerántja magához a posványba. Ugyanis olyan helyzetet teremt, hogy az új kabinet vagy eszköztelen lúzerként áll majd szemben a hatalmát vesztett Fidesszel, vagy neki is erőszakot kell tennie a jogrenden.
De legalább az igazságosság nevében!
