Orbán szénája nem áll túl jól az Unióban. Több mint eleget tett érte, hogy így legyen. De ahhoz mégsem eleget, hogy ennek hathatós következményei legyenek. Bár világosan látható, hogy egyre fokozódó hatalommániája mennyire kiforgatta személyiségét a sarkaiból népességünk cirka 90%-ának a kárára. És ennek megállításához itthon egyelőre nincsenek meg a legitim eszközök.
Az Unióban ugyan – az ellenzéki pártok és leginkább a Momentum EP képviselőinek fáradhatatlan munkája nyomán – kezdik végre meglátni, hogy a renitens magyar kormányfő egyre-másra megakadályozza az Unió egységes fellépését több, az EU számára elsődleges kérdést illetően. Az ő vétójának köszönhető, hogy nem tudott egységes elítélő nyilatkozat születni emberi jogi kérdésekben Kína (ujgur kisebbség) és Oroszország (Navalnij és az ellenzék) tekintetében. Nem sokon múlott, hogy megakadályozza az uniós helyreállítási alap elfogadását a hónapokkal ezelőtt belengetett vétójával, hogy szisztematikusan keresztbe tesz az Unió legfőbb közös értékeinek, mint a demokrácia, emberi jogi kérdések, jogállamiság érvényesülése, pénzügyi unió, csak hogy a legfontosabbak közül néhányat említsünk.
Orbán 11 éves uralkodása alatt a Fidesz-KDNP egységet bomlasztó, eredeti elveitől teljesen eltávolodó, már-már a józan ész határait meghaladó uniós tevékenysége arra enged következtetni, hogy a Fidesz dominálta, jelenlegi magyar kormány az Unió legfőbb belső ellensége.
Az elmúlt évtized autokrata gyakorlata, mely a kitalált ellenségképek folyamatos sulykolására – migránsok, Soros, az oltásellenes ellenzék – és így hamis alapokon nyugvó megtorló intézkedésekre épülve azt a hamis képzetet valósította meg sokakban, hogy a ’Fidesz ura a helyzetnek, minden ellenséget legyőz’. A valós ellenséggel, a Covid pandémiával szemben viszont csődöt mondott, hiába szavaztatta meg 133 bátor emberével a korlátlan, veszélyhelyzeti hatalmat saját magának, indokolatlanul. Ennek leple alatt sorozatosan hibás, az ország népének ártó, és a saját holdudvarának kedvező törvényeket hozatott meg, ami a jól felépített hűbéresi rendszer és a fenyegetettség érzésének folyamatos fenntartása révén tudott megvalósulni.
Az utóbbi időszak fejleményei: a Budapest-Belgrád vasútvonal, a kínai vakcina üzlet, a Fudan egyetem, az értelmetlen, kelet felé történő eladósodási folyamat erősödését, végső soron pedig majdan a kínai „gyarmatosítást” segíti elő. Így történt ez Montenegróban, Görögországban, Sri Lankán és számos afrikai országban. Nem tűnik úgy, hogy Orbán tanult volna belőle. A Fudan egyetemmel pedig Magyarország az Európai Unió árulójává válhat, vagyis a „Trójai faló” szerepét töltheti be az Unióban.
A nemzeti vagyon elkótyavetyélésének újabb fideszes találmánya az egyetemek, részvénypakettek és egyéb, még állami tulajdonban lévő vagyontárgyak alapítványokba történő „kiszervezése” pedig az ország még megmaradt vagyonának Fidesz közeli kiskirályok vármegyei stílusú gazdagodását és hatalmának növelését vonja maga után, miközben széles néprétegek válnak teljesen kiszolgáltatottá, és süllyednek szegénységbe.
