A koronavírus-járvány miatt több százezer fiatal veszített másfél évet az életéből. Másfél év tanulást, másfél év munkát, másfél év közösségi életet, másfél év szórakozást. A legrosszabbul pedig talán azok a tízezrek jártak, akik a járvány árnyékában, egy év bezártság és digitális oktatás után ezekben a napokban érettségiznek.
Bár a kormány semmit nem segített nekik, ideje, hogy kárpótoljuk őket az elmúlt másfél évért, az elvesztett időért. Szabó Szabolcs oktatási szakértővel, Csepel-Soroksár parlamenti képviselőjével és Tóth Endre momentumos oktatáspolitikussal és képviselőjelöltjével első lépésként azt javasoljuk, hogy skandináv mintára töröljük el a kettős ponthatárt, és tegyük ingyenessé az első diplomát azoknak is, akik csak költségtérítéses képzésen tudnának részt venni.
Mi az esélyegyenlőségben hiszünk: abban, hogy nem zárhatunk ki a felsőoktatásból senkit csak azért, mert az anyagi lehetőségei nem engedik, hogy fizetős képzésen vegyen részt. Az első diploma ingyenessé tétele ráadásul csupán 20-25 milliárd forintjába kerülne a magyar államnak: ez a töredéke annak, amit az 540 milliárd forintba kerülő, Kínai Kommunista Párthoz bekötött Fudan egyetemre költünk.
Ahogy Szabó Szabolcs elmondta, 2010 óta jelentősen csökken a felsőoktatásba jelentkezők száma. Egyre többen választanak külföldi egyetemeket, és egyre több család számára jelent nehézséget finanszírozni az egyetemi képzés költségeit. Ma a magyar hallgatók egyharmada fizet azért, hogy tanulhasson, ezzel pedig nagyon le vagyunk maradva a nyugati országokhoz képest. Pedig Magyarország csak akkor lesz a 21. század nyertese, ha a tudásba, a jövő generációjába fektetünk.
Sajnos nem csak a felsőoktatást kell újragondolni, mert a magyar közoktatás is 20. századi alapokon nyugszik – ahogy erre Tóth Endre oktatáspolitikusunk is rámutatott. Állami egyentankönyvek, életidegen lexikális ismeretek várják a diákokat ott, ahol a jövőjüket kellene megalapozniuk. Az idei érettségi is erről szól: a lexikális tudás, a tananyag visszamondásáról. Pedig lenne honnan jó példákat átvenni: a finn oktatási rendszer, amely a magolás helyett a kompetenciákra helyezi a hangsúlyt, rendkívül jó eredményeket produkál, és esélyegyenlőséget teremt. Nálunk viszont sokszor egyszerűen az határozza meg a gyerekek jövőjét, hogy milyen családba születnek, milyen iskolába nyernek felvételt. Ez igazságtalan – ezért kell megreformálnunk a magyar oktatást.
Ahogy Széchenyi István mondta:
Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik.
Támogasd a petíciónkat!
