Eleinte különös furcsaságként tekintettek rá, mára komoly elmélet épült köré: miért hiányzik a tizedik parancsolat a világ legrégebbi ismert kőtáblájáról?
Izrael nemzeti kincseként is szokták emlegetni azokat a titokzatos kőtáblát, mely állítólag a Bibliában megírt tíz parancsolatot tartalmazza írott formában.Azonban a tizedik parancsolatnak nyoma veszett. A táblán csak kilenc parancsolat szerepel, a tizedik helyén egy homályos utalás van.
A leletet eredetileg még 1913-ben találták meg, miközben a Javnéban lévő vasútállomásnál végeztek munkálatokat. Alapozás közben került elő a föld alól a tábla, majd a régészet átvizsgálták, és arra következtettek, hogy ez lehet a világ legrégebbi ismert Bibliához köthető kőtáblája.
Az ominózus tábla anyaga márvány, és 50 kg-ot nyom, a mérete pedig 62 centiméter szélességű. Szamaritánus nyelven íródott, és valamikor a harmadik, vagy negyedik század körül keletkezhetett, de ennél pontosabbat nem tudni.
Kiderült, hogy az eredeti helyén egy padlózatként funkcionált, hátlappal a felszín felé fordítva, ezért senkiben sem tudatosult, hogy a kőlap alatt tíz parancsolat lapul meg. Pontosabban csak kilenc. A hosszú évek, és az idő vasfoga azonban alaposan kikezdte a kőtáblát, és egyes részei teljesen lekoptak, és csak speciális, röntgenes vizsgálatokkal tudták kideríteni a kőtáblát övező rejtélyt és a rajta álló pontos szövegeket.
1943-ban egy Y. Kaplan nevű férfi megvásárolta és tanulmányozta a követ, az 1990-es években pedig Robert Deutsch régiségkereskedő szerezte meg. A szakemberről szakemberre járó leleten azonban volt valami nagyon furcsa. Mégpedig az, amit már említettünk: csupán kilenc parancsolatot tartalmazott.
Nem arról volt szó, hogy a tizedik írás lekopott volna a kőről. A szöveg az ott volt, de nem a tizedik parancsolat volt az, hanem egy utalás egy Garizim-hegyen építendő templomra.
Természetesen a régészek azon voltak, hogy rájöjjenek, miért ez az utalás szerepel a tizedik parancsolat helyén.
A Garizim-hegy a mai Nyugat-Jordánia területén található, és már a perzsák idején is a szamaritánusok fontos vallási központja volt. A szamaritánusok vallási közössége ma mintegy 800 tagot számlál.
Mivel a kőtáblát Izrael nemzeti kincsének tekintik, leendő tulajdonosának nyilvános helyen ki kell majd állítania. 2005-ben az Izraeli Régészeti Hatóság engedélyezte kivitelét az Egyesült Államokba, amikor Saul Deutsch rabbi megvásárolta a New York-i Élő Tóra Múzeum számára.
Az utóbbi években egy komoly elmélet is született arra vonatkozóan, hogy valójában miért nem szerepel a tizedik parancsolat a kőtáblán.
„ Mások tulajdonát ne kívánd!” – szól a tizedik, egyben utolsó parancsolat. A teória szerint azért nem került rá a kőtáblára, mert ezt az utolsó parancsolatot valamilyen okból visszavonta Isten, és így csak kilenc parancsolat maradt.
A Biblia keletkezésének pontos kora még ma sem ismeret a tudomány számára, azonban vannak elképzeléseink. Mégpedig az, hogy a Krisztus utáni második vagy harmadik században írhatták meg.
Pontosabban az egyes részeket akár már korábban is megírhatták, de ekkor tájt került abba a formába, ahogyan aztán később továbbterjedt.
Eszerint a Biblia már meg volt írva, és létezett, amikor Isten meggondolta magát. Azt nem tudni miért, hiszen az elmélet sem taglalja, de nem hangzik olyan képtelenségnek, mint elsőre gondolnánk.
A modern törvényhozás világában is gyakran előfordul, hogy egyes passzusokat ki kell venni, vagy átírni.
