Rakjunk egymás mellé három hírt!
Március 16.: Kásler Miklós elárulja, hogy a tanárok nem fognak soron kívül oltást kapni.
Március 24. délelőtt: Soron kívül elkezdik oltani a Budapesti Közlekedési Központ, a Paksi Atomerőmű, a Magyar Villamos Művek és a MÁV dolgozóit.
Március 24. délután: Koronavírus miatt halt meg a Fazekas Mihály Gimnázium 54 éves tanára, F. Tóth Zoltán, akinek az elmúlt időszakban is hetente többször be kellett mennie az iskolába. A Pedagógusok Szakszervezetének vezetője szerint hatvan tanár halt meg a több mint egy éve tartó koronavírus-járvány alatt.
Nem kell nagyon okosnak lenni ahhoz, hogy a híreket összeolvasva az alábbi következtetéseket vonjuk le:
1. A tanárok erősen veszélyeztetett csoportnak számítanak.
2. A tanárok nem fontosak.
3. Legalábbis sokkal kevésbé fontosak, mint mondjuk egy kalauz vagy egy villamosműveknél dolgozó mérnök.
Mondjuk azt régóra tudjuk, hogy Magyarországon a pedagógusok megbecsülése a béka feneke alatt van (félreértés ne essék: nem csak 2010 óta). Ráadásul a jelenlegi kormány ezt egy ordas hazugsággal is tetézi. Verik a mellüket, hogy jelentősen nőttek a pedagógusi bérek. A valóság az, hogy ugyan valóban emelkedtek a jövedelmek, de ennél nagyobb arányban nőttek a tanárok terhei, a munkával töltött órák száma.
Szóval ennyire fontosak nekünk azok az emberek, akiktől azt várjuk: segítsenek nekünk a gyerekeinkből okos, rátermett és jó embereket nevelni.
Ja, s még valami eszembe jutott. Azt gondolom, hogy egy ország miniszterelnökét az elsők között kell ilyenkor beoltani. De ha azzal kérkedik, hogy ő kivárja a sorát, akkor nem értem, hatvan alattiként miként kaphatta már meg az oltást, hiszen nincs semmilyen krónikus betegsége.
Vagy esetleg valamit nem tudunk?
