Csak a vak nem látja – tudom, nem új felismerés –, hogy a választójogi törvény sokadik átírásával a Fidesz elérte gonosz célját: az ellenzéknek mindenképpen egy közös listán kell indulnia. És ezt a listát ők természetesen Gyurcsány Ferenc listájának nevezik, ami egyfelől persze erős túlzás, másfelől viszont annyi igazság mindenképp van benne, hogy a közvélemény-kutatások túlnyomó többsége a Gyurcsány vezette – mit vezette? uralta! – Demokratikus Koalíciót méri a legerősebb ellenzéki pártnak.
Orbánék persze azt remélik, Gyurcsány mind az ő, mind az ellenzék oldalán sokak szemében még mindig démoni figura, az „őszödi böszme”, a „szemkilövető” és más hasonlók.
Ugyanakkor az óbaloldali szimpatizánsok – köztük kiemelkedően sok nyugdíjas – még mindig és csak azért is imádja „a Ferit”. Leginkább azért, mert nem feledik, hogy a 2006-os választásokon nemcsak legyőzte Orbánt, de a kampány során, a miniszterelnök-jelölti vitában leiskolázta, már-már meg is alázta őt. (Nem véletlen, hogy a nemzet kormányfője azóta sem vállal ilyet.)
A Momentum szempontjából az úgynevezett Gyurcsány-lista triplán is rossz. Legfőképp azért, mert bélyeg a homlokunkon, ami sokak számára akkor is taszító, ha a Viktor vs. Fletó összehasonlításban utóbbi mindenképp a kisebbik rossz. De rossz amiatt is, amit Fekete-Győr András már nyilvánvalóvá tett: Dobrev Klárával (ebben az összefüggésben politikailag mindenképp helytálló a Dobrev = Gyurcsány egyenlet) nem lehet Orbánt legyőzni. Harmadrészt meg az sem optimális forgatókönyv, hogy az új kormány vezető ereje a Fideszre néha kényelmetlenül emlékeztető DK legyen.
Mit lehet azonban a sopánkodáson kívül tenni? Egyetlen recept van: amint a járvány engedi, olyan aktív, az embereket közvetlenül elérő „utcai” politizálásra lesz szükség, ami a Momentumot a DK elé röpíti. Mondjuk afelől kétség nincs, hogy a lakájmédiában akkor is Gyurcsány-lista lesz az összefogás neve, de legalább az ellenzéki szimpatizánsok bízhassanak abban, hogy 2022 után valóban egy új világ kezdődik.
Ja, s minden Gyurcsány rajongónak figyelmébe ajánlom a politikai, társadalmi folyamatokat rendkívül éles szemmel megfigyelő Márai Sándor ideillő gondolatát:
Az ördögöt nem lehet Belzebubbal kiűzni!
